Hollókő
A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókõ, immáron 15 éve a világörökség része
Megnevezés: |
Hollókői vár
|
Cím: |
Hollókő, külterület
|
Telefon: |
32/379-255
|
Fax: |
32/379-255
|
Nyitva tartás: |
Ápr. 1-okt. 31.: H-V 10-18
|
KAPCSOLAT~: |
Hollókő Község Önkormányzata
|
Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókő vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kőfaragványokat. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környező védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.
A Szövőházban szövéstörténeti kiállítás és alkotóház kapott helyet. A látogatók megismerkedhetnek a kézi szövés fejlődésével, a kender feldolgozásának folyamatával, eszközeivel és a szövés különböző típusaival.
Falumúzeum:
A három helyiségből álló, szoba-konyha-kamra beosztású épület berendezése egy, az öregszülővel együtt élő kisgyermekes család otthonát mutatja be a XX. század első éveiből.
Postamúzeum:
Az egyik régi lakóházban berendezett múzeum állandó kiállításai a magyar posta évszázadait, valamint Nógrád megye postatörténetét mutatják be.
Babamúzeum:
Közel 200 nagyméretű porcelánbaba "hordja" a palócföld színes népviseleteit. Időszaki kiállítások keretében bemutatják más magyar vidékek változatos népi öltözködését is.
Mivesház:
Az egykori lakóházban népművészeti bemutató látható: a vendégek itt akár fel is próbálhatják a hollókői viseletet. A régi pincében borozó van. A kemencében igény esetén kenyér, lángos és lepény sül.
|